Nem túlzunk, amikor okosnak tituláljuk a fekete és fehér színben is választható Elveszett-meglett matricát, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy biztonságban tudhasd féltett személyes tárgyaidat, legyen szó mobiltelefonról, tabletről vagy épp féltve őrzött titkokat rejtő naplóról. Ha kíváncsi vagy, hogyan működik és mi a teendő, ha okosmatricás tárgyat találsz, kattints!
Ezt a kérdést szegeztük az utca emberének, majd azt tudakoltuk, hogyan próbálnák meg visszajuttatni a jogos tulajdonosához. A készülékek PIN kódja vagy billentyűzárja sokszor útját állja a becsületes megtaláló próbálkozásainak, ezért mutatunk egy olyan alternatívát, amivel mindenki jól jár: az is, aki elveszítette és az is, aki megtalálta az értékes tárgyat - hiszen nem csak telefonnal működik!
A szakértők szerint még XVI. Lajos ajándékozta Nagy Péter cárnak azt a 30 üveg zamatos pezsgőt, amire a Balti tengerben találtak búvárok. A királyi ajándék a feltételezések szerint Finnország és Svédország között félúton, Aaland szigete mellett süllyedt el.
Mivel az 55 méteres mélységben tökéletes körülmények között várakoztak az üvegek arra, hogy megtalálják őket, a pezsgők ma is ízletesek és biztonsággal fogyaszthatók. Az üvegben rejlő nemes italt jelenleg a világ legidősebb pezsgőjeként tartják számon. A hozzáértők szerint Veuve Clicquot típusú pezsgőt találtak, amiből az első üvegeket 1772-ben palackozták, ám csak 10 éves pihentetés után hódította meg a francia piacot, tehát az is előfordulhat, hogy 1782-ben nyelte el a mélység a palackokat.
Sokan kíváncsian várták a napot, amikor a finn pezsgőszakértő, Ekka Gruessner Cromwell-Morgan megkóstolta az értékes italt. „A pezsgő sötét aranyszínű volt, az ízét pedig rendkívül erőteljesnek éreztem. Dohányhoz hasonlító utóízzel, pálinkára emlékeztető jegyekkel, világos gyümölcsök aromájával és tölgyre emlékeztető zamattal” – foglalta össze ízélményeit a szerencsés kiválasztott.
Ha jól saccolták meg a pezsgő életkorát, és valóban több mint 230 éves, akár százezer eurót is kóstálhatnak. A pezsgőket egy árverésen értékesítik, s már az 53 ezer eurós kikiáltási áruk sem nevezhető szerénynek. Mivel tökéletes körülmények között – alacsony hőmérsékleten, fénytől védett helyen – pihentek a palackok a tenger fenekén, nem csoda, hogy a pezsgőszakértő egyszerűen mesésnek nevezte a világ legkorosabb, iható pezsgőjének ízét.
Az árverésen befolyt összegből a mélytengeri régészeti kutatásokat finanszírozzák, míg egy másik részét a Balti tenger élővilágának megmentésére fordítják.
Csaknem 100 évig utazott a hullámok hátán – és sodródott a tenger fenekén – az a palackposta, amit Skócia keleti partjainál talált meg egy hajóskapitány, új Guiness-rekordot állítva.
A történet érdekessége, hogy a korábbi rekorder ugyanazon a halászhajón teljesített szolgálatot, amelyiken a mostani szerencsés megtaláló dolgozik. A halászhajót annak idején Copious-nak keresztelték, és a jelek szerint különös csillagzat alatt készülhetett… Az új rekorder, Andrew Leaper kapitány olyan üvegbe zárt üzenetre bukkant, amit még 1914-ben vetettek a tengerbe, a másik palackposta, amit Mark Anderson halászott ki a vízből, 93 évet töltött a vízben. Leaper kapitány az eset hallatán nevetve annyit mondott: “Erre körülbelül annyi volt az esélyünk, mint kétszer megnyerni a lottóötöst!”
Az újonnan kihalászott palackpostának gyorsan híre ment, az emberek pedig kíváncsian várták, hogy kiderüljön, mit rejt a csaknem egy évszázaddal ezelőtt útra kelt üveg. “Egy kézzel írott képeslapot találtam benne, amin CH Brown kapitány szignója díszelgett az 1914-es évszám mellett. Ő a glasgow-i Tengerészeti Akadémia egyik tanára volt, és annak, aki visszajuttatja hozzá a palackot, 6 pennyt ígért cserébe” – fedte fel a titkot Leaper kapitány. Mint kiderült, egy tudományos kísérlet részeként – mellyel a Skócia-közeli tengeráramlatok mozgását próbálták leírni – 1890 palackot dobtak a vízbe, amik közül eddig csak 315 került elő! Ez, amire Leaper kapitány bukkant, tökéletes állapotban maradt, így megtalálója büszkén ajánlhatta fel egy múzeumnak.
Nicola MacFarlene és lánya, Lucy szintén Skócia partjainál talált üzenetet rejtő palackot, amit először egyszerű hulladékak néztek. Csak később vették észre, hogy az üveg üzenetet rejt, ráadásul olyat, amit kínai írásjelekkel írtak. Az érzelmes sorokat a kínai szerelmesek ünnepe alkalmából vetették papírra, és egy titkos kapcsolatról számolnak be. Azt írják, hogy remélik, senki nem találja meg az üzenetüket, és csak az örök hullámzás szerez tudomást a romácról. Az égiek áldását kérik benne, és azt remélik, hogy örökké szeretni fogják egymást. A kínai szerelmesek ünnepe, azaz a Qixi minden évben a hetedik holdhónap hetedik napján kerül megrendezésre. A nagy kérdés az, hogy a palackot valóban Kínában dobták-e a habok közé – és így az üzenet többezer kilóméteren át sodródott – vagy valamelyik közeli partvidéken fohászkodtak a tengerhez a szerelmesek?
A Paysage bords de Seine című festményt 1879-ben festette szeretőjének Renoir egy vászonszalvétára, miközben egy folyóparti vendéglőben ücsörögtek. Az aprócska festmény egy értékes gyűjtemény részét képezte, ám 1951-ben ellopták a Baltimore-i Művészeti Múzeumból.
Shoppingolni indultak, tömött bukszáikat azonban a taxiban felejtették. A becsületes taxisok a nyomukba eredtek és hiánytalanul visszaszolgáltatták a pénzüket.
Március 7-én csaknem táncra perdült örömében az az orosz turista, aki 14.000 eurót felejtett egy római taxiban, amikor vásárolgatással akarta elütni az időt az olasz fővárosban. Csak miután kiszállt a taxiból, akkor vette észre a 30 év körüli orosz nő, hogy tárcáját az autóban hagyta. Személyes iratai mellett 14.000 euró és 50.000 orosz rubel lapult benne, ezért azonnal hívta a rendőröket. Balszerencséjére semmilyen személyleírást nem tudott adni a soförről, sőt az autó típusát sem jegyezte meg, csak a kiinduló- és a célállomás alapján próbálták megkeresni a taxist. A diszpécserek így is megtalálták, a sofőr pedig megerősítette, hogy megtalálta a tárcát, amit rögvest vissza is adott a reményvesztett turistának, aki gondolatban már lemondott a kocsiban felejtett összegről.
“Sok minden átfut az ember agyán, amikor csaknem 10.000 eurót talál a hátsó ülésen, azután viszont a becsületességre és a családomra gondoltam. Egy percig sem volt kétséges, hogy visszaadjam az utasaimnak, ahogy az elmúlt 20 évben az összes taxiban hagyott tárgynak megkerestem a gazdáját” – meséli Gerardo Capraro milánói taxis, akit arra kértek orosz utasai, hogy fuvarozza el őket a város fényűző bevásárló-negyedébe.
A harminc év alatti pár Milánó egyik legmenőbb hotelében szállt meg, szerencséjükre a taxit is ide rendelték, amikor shoppingolni indultak. Miután Gerardo felfedezte, hogy a költőpénzt a kocsijában felejtették, a szállodához hajtott és megvárta míg utasai visszatérnek a bázisukra. A halálra rémült turisták alig hittek a szemüknek, amikor a taxis a szálloda halljában kezükbe nyomta a több ezer euróval, orosz valutával és hitelkártyákkal teli tárcát.
“Sokan bolondnak tartanak, amiért visszaadtam nekik a pénzt, én azonban egy percig sem haboztam, mindenképpen vissza akartam juttatni hozzájuk, főleg egy ekkora összeget. Szerintem egyik becsületes embert sem lenne szabad ugratni – én mindig is az őszinteségre törekedtem és ezen nem is szeretnék változtatni. Legyen szó 50 euróról, mobiltelefonról vagy épp 10.000 eurót rejtő pénztárcáról, sosem volt kérdés számomra, hogy megkeressem-e a jogos tulajdonosát. Nem is tudnék nyugodtan aludni, ha nem lenne tiszta a lelkiismeretem. Azzal pedig nem törődöm, hogy a többi taxis mit gondola rólam!” – zárta rövidre a becsületes sofőr.
A cannolo nevű szíciliai édesség eddig a gasztronómia iránt lelkesedők körében tett szert világhírre, február óta azonban a világűrt is megjárta – és visszatért a Földre!
A “Sicilian Space Program”-ot három olasz fiatal hívta életre, egy pizzázással és filmezéssel töltött estén kötött fogadás eredményeként. Antonella Barbera és Fabio Leone megszállott filmesek, a csapat harmadik tagja pedig Paolo Capasso informatikus, az elektrotechnika szerelmese. Az első sikeres kísérletük után többen – kis túlzással – azt állítják, hogy a NASA vetélytársává is válhatnak.
A mikrokamerával felszerelt, héliummal töltött óriásballonnal összekötött szicíliai süti 30.000 méter magasra szállt, majd visszatért a Földre, a kamera pedig az utazás legapróbb részleteit is rögzítette. “A kísérletünk leginkább a tudományos-irónikus kategóriába sorolható, és egy ártatlannak tűnő fogadással kezdődött. Akár lesz folytatása, akár nem, elmondhatjuk, hogy a miénk az első szicíliai űrkutatási kezdeményezés!” – büszkélkedett Fabio Leone.
A párszáz euró befektetést igénylő projekt megvalósításához a kreativitáson kívül két kamerára, egy üres fagyisdobozra, egy GPS-re és egy héliummal feltöltött óriásballonra volt szükség, meg persze a sokat emlegetett sütire (vagyis annak pontos mására). Február 2-án, egy Enna közelében található hegy tetejéről indították útra a cannolo-t, aminek repülését több hatóságnál is engedélyeztetni kellett. A szükséges papírokra 45 napot vártak a lelkes amatőrök, ezt az időt pedig a terv tökéletesítésére használták.
A pontosan 29.768 méter magasságig repített ballon ezen a ponton felrobbant, így a világűrt is megjárt fagyisdoboz megkezdhette a visszatérést a Földre. A kiindulási ponttól mindössze 25 km-re, Bompietro-ban landolt, ahol Antonella, Fabio és Paolo nyugodtan legelésző birkák között talált rá a várva-várt sütire. A csillagközi kaland megközelítőleg 2 óráig tartott, és kieszelőit óriási elégedettséggel töltötte el: “A szimulációk során a visszatérő darab az esetek 80 százalékában a tengerbe zuhant, nagy szerencse, hogy a valóságban a szárazföldre érkezett vissza!” – lelkendezett az egyik újdonsült űrkutató.
Az egyik legfőbb céljuk az volt, hogy megnevettessék Szicília lakóit. “Mindent összevetve nonszensz, amit csináltunk, de épp a banalitása teszi érdekessé. A projekt sikerességét természetesen megünnepeltük egy nagy bulival, most pedig egy szupertitkos küldetésen dolgozunk, amiről egyelőre nem árulhatunk el részleteket, de hamarosan biztosan hallani fognak róla!” – mondta sokat sejtetően Paolo.
Idén sem maradhatott el az összegzése azoknak a tárgyaknak, amiket 2013-ban a repülőgépen hagytak az utasok. Az élvonalban hétköznapi dolgok találhatók, a lista vége felé azonban akadnak vicces darabok is. Hogy csak hármat említsünk: beszélő papagáj, egy zsák hagyma és nagybőgő…
A Skyscanner vizsgálata során 700 légiutas kísérőt kérdeztek többek között arról, hogy milyen tárgyakat (vagy rosszabb esetben élőlényeket) hagytak hátra a fedélzeten az utasok. Volt, aki a solymát felejtette a repülőn, más a békáját veszítette el, de teknős és papagáj is maradt már gazdátlanul az utazást követően.
Nehéz elhinni, hogy valaki nem veszi észre, hogy hiányzik az üvegszeme, a műfogsora, a fél pár cipője vagy az alsóneműje, a megkérdezett sztyuárdeszek azonban ilyeneket is találtak az utastérben. Még ma is töri a fejét a magyarázaton az az utaskísérő, aki egy ülésen felejtett tyúktojásra bukkant a gép gyors takarítása közben – vajon miért hozta magával a tulajdonosa?
Akkor is csodálkozott a személyzet, amikor egy zsák homokot talált az ülés alatt – ezt valószínűleg emléknek szánták a tengerparti nyaralásról. Volt, aki egy kézzel írott lánykérő beszédet hagyott a repülőn, de árván maradt menyasszonyi ruhának is keresték már gazdáját a légitársaságok.
A leggyakrabban elkótyavetyélt tárgyak között első helyen az útlevél vagy valamilyen személyes dokumentum áll, éppencsak megelőzve a mobiltelefonokat és a könyveket. Ez mind semmi a szárított halhoz, a nagybőgőhöz, a parókához, a bilincshez képest, melyek sokszor megnevettették a repülőgép személyzetét.
Egy középkorú amerikai házaspár számára szerencsésen végződött a kutyasétáltatás: egy fa mellett 6 ládányi aranypénzt találtak elásva, melyek értéke elérheti akár a 10 millió dollárt is!
